Kelta temetőre és egy település nyomaira bukkantak szegedi régészek egy útépítéshez használt homokbánya leletmentő régészeti feltárásakor.

Kelta temetőre és egy település nyomaira bukkantak szegedi régészek egy útépítéshez használt homokbánya leletmentő régészeti feltárásakor.

Az első nyomokra a terepbejárás közben akadtak a szakemberek, a megelőző feltáráson több épület nyomaira és köztük elszórt sírokra bukkantak. Annak ellenére, hogy az elmúlt több mint 2000 év alatt a sírok egy részét már kirabolták, több tucat értékes lelet került elő a Dél-Alföldön igazi kuriózumnak számító kelta temetőből.

Az eddig feltárt épületek maradványai és az előkerült sírokban talált tárgyak arra utalnak, hogy több mint kétezer éves kelta településre és temetőre bukkantak itt a régészek. A kelták a vaskorban szinte egész Európát benépesítették, a Kárpát-medencébe is eljutottak, de a Dél-Alföldön alig találták meg eddig nyomaikat.

Kulcsár Valéria, a Szegedi Tudományegyetem régészeti tanszékének docense a Független Hírügynökségnek elmondta: a Duna-Tisza köze fehér foltnak számított, nem túl sok emléket ismernek erről a területről. Ezért is jelentős, ami a Dél-Alföldön a megelőző feltárás közben előkerült.

A feltárt sírok jelentős részét már csaknem két évezrede kirabolhatták. Mivel a kelták a sírjaikat kövekkel vagy karókkal vették körül, így könnyen ráakadhatott bárki. Ennek ellenére több olyan sírt is találtak a régészek, amelyet nem bolygattak meg a sírrablók. A lakóházakból kerámiatöredékek, kemencék nyomai és állati csontmaradványok kerültek elő.

A feltárással azért kell sietni, mert a terület jelenleg egy működő homokbánya, így hetek múlva már csak egy üres bányagödör lesz.

 

Forrás: szeged.hu